2009. február 19., csütörtök

Papírgyűjtés nélkül nincs kampány?

Miközben szépen haladunk előre a CSR kampányunk tervével, sajnos szembe kell néznünk egy elég kellemetlen helyzettel: megtudtuk, valamilyen okból kifolyólag, ami egyelőre rejtély marad számunkra, a hulladékgyűjtő központok nem veszik be, nem vásárolják fel a papírt. Sajnos már két begyűjtő központból tájékoztattak minket, hogy nem hajlandók bevenni a papírt, mert nem tudják továbbadni az újrahasznosítóknak. Ez azt jelentené, hogy nem hasznosítsák többet újra a papírt? Azt jelenti, hogy ezentúl dobhatjuk a papírt a szemétbe, úgyis mindegy?
Sajnos, amint azt már írtam, az okokat nem tudjuk, hogy miért történik mindez. Eldöntöttük, hogy utánanézünk a dolognak, és kiderítjük, hogy mi okból állt le a papírgyűjtés illetve a papírújrahasznosítás. Ha ki fog derülni, hogy egyetlen helyen sem veszik be a papírhulladékot a városban, akkor le kell állítanunk a kampányunkat, vagy ki kell találnuk sürgősen egy másik koncepciót. Szomorú, hogy jót akarunk tenni és kiderül, hogy nem lehet.

2009. február 15., vasárnap

Miért nincs a Sapientia-EMTE MHK-nak névtáblája?

Ezt a kérdést próbáltuk körüljárni a decemberben megszervezett Kikvagymunkmük? személyes és szervezeti identitáskonstrukciót taglaló gyakorlati képzésünkön, melyet két alkalommal is meghírdettünk. Mint szakmai egyesület, akiknek tagjai a Sapientia-EMTE MHK egykori, és jelenlegi hallgatói, fontosnak tartjuk az identitás építésének eme formáját, mely a vizuális megjelenítésben nyílvánul meg.

Egyetemünk marosvásárhelyi kampusza már három éve fogadja az oktatási időszakban, nap mint nap a hallgatóit, oktatóit és adminisztrációs személyzetét. Ők mindannyian tudják, hogy az impozáns, tornyos épületben Erdély és egyben Románia egyik legnagyobb magyar, magán felsőoktatási intézményének kara működik.

Azonban kérdéses, hogy mit gondolnak az épületről a marosvásárhelyiek és a vendégek, akik a hatalmas épület falai közé előszőr tévednek be.
Utazásaink során és ismerőseink körében volt alkalmunk pár variánst hallani a titokzatos épület rendeltetéséről, hogy csupán néhányat soroljunk közülük: korház, újkeletű vallás temploma, problémás gyerekekkel foglalkozó árvaház, szellemi fogyatékosok intézménye, kastély, a magyar állam egyeteme, Harry Potter kastélya (több Petru Maior-os hallgató is így hivatkozik az épületre). A 27-es, 26-os, 44-es maxi-taxi járatokon gyakran elhangzik a kérdés a többségi lakósság ajkairól, hogy mi is az a Sapientia, ahol a végállomás található? Jobbik esetben Sapientia, rosszabbik esetben Sapiencia, Sapienza, Sapenza, Sapienţia.A kampusz felavatásának idején öntapadós volt látható a főbejárati ajtón, elnök- és más hivatalosságok látogatásakor pedig felkerült egy kisebb méretű banner a főbejárat fölé. Az egyetem ünnepségein pedig kihelyezik az álvánnyal rendelkező egyetemi címert. Jelenleg állandó, az egyetem logójával ellátott tábla nincs, sem a főbejáratnál, sem az aulában.


Ezek fényében indítottuk el felderítő tevékenységünket és ezért rendeztük meg részben a Kikvagymunkmük címet viselő képzésünket. Az intézmény megjelenítésének különböző változataival szerettünk volna előrukkolni, melyeket a decemberi előadáson résztvevők készítettek el grafikus programban, számítógépen. A következő ötletek, elképzelések születtek:

Lenni vagy nem lenni önkéntes? Avagy szakmai fejlődés főnökök nélkül

Egy érdekes cikket olvastam a BizCampus-on az egyetemista életről, a saját lábakon való elindulásról, a pénzügyi függetlenségről, és az oda vezető útról.

Sokakban, akik dolgozni kezdenek az egyetemi évek alatt, ott van az a visszahúzó érzés, hogy valaki keze alatt kell dolgozni, inaskodni. Félni attól, hogy hibázol, hogy nem felelsz meg mások elvárásainak, óvakodni a tapasztaltabb társak kioktatásától, akiknek nincs annyi türelmük, hogy elmagyarázzanak minden egyes részletet, mind-mind olyan negatív tényezők, amelyek meggátolják, hogy örvendj az első szakmai sikereknek. És mindezek mellett ott van a főnök is, aki folyamatos stressz-elemként van jelen az életedben.

Azonban van egy másik út is, amelyen az gólyaként elindulhatsz, és amelyen sok olyan dolgot tanulhatsz meg, amelyeket később fel tudsz használni. Az út előnye, hogy nem kell rettegj a főnöktől, hátránya, hogy rövid távon nincs belőle anyagi hasznod. A civil tevékenykedésről van szó, amely utat jómagam is választottam.

Ha az egyetemi évek alatt önkéntességre szánod el magad, közelebb kerülhetsz ahhoz a környezethez, legyen szó üzleti, vagy a tágabb társadalmi környezetről, melyben később dolgozni szeretnél. Olyan embereket ismerhetsz meg a konferenciákon és szemináriumokon, akikre felnézel, és akikkel talán a jövőben együtt is dolgozhatsz.

A civil szervezeteknek, többek között a PR-Alpha Egyesületnek is, az az előnye, hogy a felépítése megegyezik a szervezetekével (cégek, intézmények). Így ha tevékenykedni akarsz, kedvedre kiválaszthatod azt a szakosztályt, vagy felelősségi kört, amelyben jobbnak érzed magad, és amelyben idővel karriert akarsz építeni.

Lehet a számítógépes technológia, a webfejlesztés áll hozzád közelebb, lehet az eladásban érzed magad erősebbnek, vagy a közkapcsolatok jelenti az igazi kihívást számodra, talán a marketing. De elindulhatsz a nemzetközi kapcsolatok, a pénzügyek kezelése vagy a kreativitást igénylő design irányában is. Itt te magad döntheted el, hogy mivel akarsz foglalkozni, ha egyik terület vagy feladatkör nem igazán van ínyedre, próbálkozhatsz a másikkal, a lényeg, hogy akarj tenni valamit.

Lehet, hogy a Romániára jellemző civil szellemiség alulfejlettsége kényszerít téged is arra az álláspontra, hogy az igazság a szemed előtt meglebegtetett pénzben rejlik, és hogy önkénteskedni nem igazán menő. Lehet te magad is gyanakodva nézel azokra a társaidra, akik konferenciákat szerveznek, ingyen weboldalakat fejlesztenek, fákat ültetnek, szakmai fejlődést célzó beszélgetéseken vesznek részt – mindezt ingyen és díjmentesen.

Civil szervezetben kezdeni a karriered nevetségesnek tűnik, de talán nem árt ha tudod, hogy sok fiatal, akik nagy cégeknél dolgoznak, neves egyetemeken szereznek doktori címet, nemzetközi díjakat nyernek vagy épp terjedelmes projekteket vezetnek, mind-mind civil szervezetekben kezdték. Már egyetemista korukban gyakoroltak, az emberek és a szakma iránt érzett szenvedélyük köré építették karrierjüket.

2009. február 14., szombat

Találkozók időpontja

Úgy látszik a sokat híresztelt gazdasági válság a találkozóhelyünkre is rányomta bélyegét. Sajnos múlt heti találkozásunkkor, szomorúan kellett tudomásul vegyük, hogy a Kebab csak este 8 óráig lesz nyitva ezentúl. Így ha továbbra is szeretnénk a találkozásokat 8 órától tartani este, akkor más helyet kell keressünk magunknak. Azonban félő, hogy aligha találunk majd ennél csendesebb, kellemesebb környezetet. A másik megoldás meg az lenne, hogy ha korábbi időpontra tennénk a találkozókat és akkor maradhatna a régi helyszín. Azonban ez még a jövő titka, hogy hogyan fogunk eljárni.

2009. február 7., szombat

CSR kampány újra

A szessziónak vége, így ideje, hogy mi is nekikezdjünk a tevékenykedésnek. Nagyon sok tervünk, célunk van a 2009-es évre, amikben többek közt szerepel a blog minél gyakoribb frissítése, a weboldalunk befejezése és frissítése, valamint a közeljövőben egy társadalmi felelősségvállalási kampányban való részvétel. Ez utóbbiról szeretnék bővebben írni az alábbiakban:
Márciusban újra nekikezdünk egy társadalmi felelősségvállalási projektnek a marosvásárhelyi AIESEC-kel közösen. Egyesületünk a kampány kommunikációjával fog foglalkozni (médiajelenlét, sajtóközlemények megírása, kiküldése, sajtótájékoztató megszervezése, mappák összeállítása, megszerkesztáse, az új média bevonása a projektbe, stb.)
Ezúttal az elsődeleges célcsoportok a tanintézmények lesznek - ovódák, általános iskolák, líceumok, egyetemek -, de bevonjuk a projektbe a civil szervezeteket, cégeket, politikai intézményeket is. Ez évben nemcsak Marosvásárhelyre terjed ki a kampány, hanem a környező városokba is, mint Régen és Segesvár.
A kampány célja a papírújrahasznosítás fontosságának megismertetése a célcsoportokkal, valamint ezek bevonása a papírgyűjtésbe és a faültetésbe. Szeretnénk elérni, hogy minél kevesebb papír kerüljön a szemetes kukákba és minél több az újrahasznosítóba, hiszen így megelőzhetjük a tömeges fakivágást - ami a papírkészítésre szolgál -, valamint hozzájárulhatunk a globális felmelegedés csökkentéséhez.
A továbbiakban majd részletes leírásokat fogunk közölni a kampány lezajlásáról, ennek kapcsán szerzett tapasztalatokról gondolatokról. Egyelőre a CSR Maros weboldalán dolgozunk, amint elkészül elérhetővé tesszük innen, a blogunkról is.